2011/09/22

Bátorság csak kitartás vagy felejthetetlen emlék :)

Először is kékel írok mert ma van a béke világnapja vagyis tegnap volt de mivel nem aludtam azóta ezért még ez bennem van.^^
Végre találtam olyan társaságot magamnak akik közt jól érzem magam, őszinték,szeretnek,vigyáznak rám és a jó irányba terelnek. köszönöm nektek^^
Őket már lehet nevezni valakiknek, nagyon örülök hogy vannak ilyen angyalok is a világban^^Ma elmentünk egy eseményre aminek a lényege az volt hogy kiálljunk a béke mellett, hát hogy őszinte legyek nem voltak sokan =/
Látszik hogy manapság az embereket nem érdeklik az ilyen dolgok, pedig mi remekül éreztük magunkat^^.
Kaptunk lufit amin egy papir volt és a lényeg az volt hogy küldjünk egy gondolatot a világnak a béke napján.:)
Az én gondolatom ez volt: Peace! Szeretkezz ne háborúzz xD! :D És a nevem amely kibővült: Káosz Apokalipszisre^^

És Hát Feltüntettem az apokalipszis dinasztia tagjait^^ 


* Meti Apokalipszis
*Lylee Apokalipszis
*Tüske(Spike) Apokalipszis
*És Borbás Norbert akinek nem tudjuk a becenevét mert titok :D
És végül de nem utolsó sorban én: Chaos Apokalipszis
^^
Oké :D Ezen a képen én,tüske,Meti vagyunk^^
Éppen vidám pillanatunkban a mekiből^^

Itt valamin röhögtünk Metivel :D

És most Meti egyik verse^^

Fejem józan, s szívem se dobban
Akarva se tudnám dolgoztatni jobban!
Gyári hibáját már semmi se garantálja
Olcsón senki se reparálja.
S ez lett egy bús szív melankóliája


És most az egyik enyém :D

Erre nézek de azt látom
Merre vágyok, nem vágom :D
Óriási fák takarják a látásom
chh...csak a hajamtól nem látok.:)
Ilyen lenne a világom?
óriási ködfolt alakú hibákon?
Nálam ez nem vallós esemény
Általános söpredék.
Látom már a jót is.
Imádott alakot ölt ez a táj is.*-*
S' valahol egyszer angyallá érek én is.

2011/09/02

A szem a lélek tükre, hogy hogy van még szemem? o.O

A hangulat ingadozásaim miatt ellégé nem írtam.. 
Emléxem pontosan egy évvel ezelőtt még viszonylag semmi bajom nem volt csak az bántott hogy az emberek hogy viselkednek egymással és a múltam.   
Most itt van egy igen nyomasztó érzés, az álmom nem válik valóra.. vagy még nem.
Sosem volt még ilyen... 
Hogy ennyire bántott volna pár dolog olyan mintha mindent kezdenék elveszíteni közben kapok is új dolgokat amik helyetesithetnének elveszeteket ha én ebbe bele tudnék törődni...
De mivel a lelkem már régen megtört és most érzem a nyomását, olyan mintha nem is lenne.. 
Direkt elnyomok magamban érzelmeket csak azért hogy ne tegyek semmit sem még jobban tönkre ..
De mivel a dolgok úgyis tönkremennek új módszert kell találnom.. 
A módszer adott. 
Többet nem fejezek ki semmilyen érzelmet inkább vagyis kifejezem, csak azt nem amit valóban szeretnék.. 
Tudom hogy nem lehet és azt is tudom hogy nem tehetem.. 
A holnapom már most meg tervezem. 
És innentől kezdve mindent.Még azt is hogy mi hogy legyen. 
És hogy mire miként..
mindent.
Száz hiba, de egy akarat, megtörtségem nem tagadtam...
Elhulltak a szép emlékek jön az őssz de nem is lépek. 
Határtalan fájdalmakkal törhetetlen ártalmakkal.
Minden szépnek itt a vége? Fuss királynő messze szépen.
Várható volt a fájdalom? Átkozotúl sajnálhatod!