Az életemben egyik legcsodálatosabb dolog *-*

szervusztok!

Volt most nem régg az osg ahová persze én is mentem, sőt még anti fitness club koncertre is.
Mikor hazafelé tartottam nyugatibol, egy fiú jött oda hozzám. - Ne haragudj, te is a bostyán tér felé méssz?.- Nem én csak a blaháig. Feleltem. Majd elment. Mikor megjött a villamos, megkérdeztem miért is kérdezte. Azt mondta nem akart egyedüll utazni.
-Ha az én életképemet nézem, ez az egész mást is jelzett számomra... ha még emlékeztek AZ ÚT. folytatom.
Felajánlottam neki hogy utazok vele.Elmondta a nevét és énis az enyém. Nem volt nálam a telefonom, így inkább megadtam a telefon számom. Majd elbúcsuztunk.
Nagyon boldog voltam, és az az érzés amelyet én akkor éreztem, az leírhatatlan.
Megigérte hogy felhív..
Én várta napokig, néztem az időt. Mindenhol kerestem ha utcán voltam mindenkit megnéztem hátha láttom.
De nem láttam.
Aztán Volt tegnap emo tali. Ő is ott volt, de addigra feladtam.. ő is vágatott keveset a hajábol és szuratott mégegy pc-t. Így természetes hogy nem ismertem meg.
Aztán amikor felmentünk Budai-várba (mindneki). Odajött hozzám megint, és mondta hogy olyan ismerős vagyok neki. Én abban a pillanatban megismertem és mondtam amit megjegyeztem. Boldog volt ő is. Megölelt. Ma elvileg találkozunk.. De megint egy telefon hívásra várok. Mindenkinek kívánom hogy ilyen jó dolgok történjenek veletek. =)

Belső énem...

Oly furcsák néha a dolgok. Egyszercsak elkezd fájni valami itt legbelül...
Olyan emlékek amiket még meg sem éltem.. Fájnak pedig nem valosak(eddig).
Vér színével írott papirt találtam szívemben... úgy érzem.
Ez egy titok meg tartom akaratal vagy anélkül...
Bucsú.

Elhagyva

Bár, színtiszta igaz hogy nem én hagytam el magam hanem mindenki más.






Ha belekezdek valamibe nem figyelik mit is mondok nekik.






Ez Fáj. De bele lehet törödni hogy csak egy kis semmiség vagyyok e világ számára.






Híssz ahogyan én mondanám: "Ne félj ameddig nem kerül ki a fény, de ha ezt már megteszi harcolj már csak őnmagadért is "






- Énis bele estem egy súlyos emberi hibába, becsaptam őnmagam, híttem azokban kiket színte már a szívembe zártam, mely fájdalmas érzés ez... sose tudjátok meg. ˘3ˇ3˘°













A másik dolog ami bánt engem az az hogy még mindig bennem élsz... És nekem ahoz hogy téged elfelejtselek még az öröké valoság is kevés lessz.

Miért mondtál nekem olyan szavakat melyek hamisak, miért?!

Kőbe véstem amit éreztem azt hittem ez maga a színtiszta szeretet. Erre semmi v. minden.
Ez nem játék.

Én szenvedek. Te meg boldogan élssz. Nem baj. Én mindent megértek.

Egyszer az ut végén majd eljön az autopálya hol perceken mullik majd minden. És én csak egy dallamot fogok dudolgatni: - Ha nem tesszed akkor szívem most nem lenne megveszve...

"Korán reggel ébredt a hajnal, vészjósloan károgtak a varjak. Aznap mikor elrepültél nem gondoltam volna, hogy utolsó tollad sírkövedre hullva bezár majd oda hol már csak egy út van; A menyország kapuja "

Sziiasztok