Curiculum vitae

A halálban születtem az életben haltam meg,

Nem volt semmim mégis mindenem, volt egy álmom, voltak barátaim is.. volt sok minden, bár ezek a  barátok olyanok voltak mint a szökőár, jöttek mentek..néha elsodortak jó vagy rossz irányba vagy éppen átvertek becsaptak, őket elvesztettem és nem is bánom.
Voltak kapcsolataim is, általában nem találtam olyat akivel igazán jól éreztem magam, volt olyan de sajnos sok minden nem alakult jól akkoriban.
Voltam normális ember is, de mégis mindig éreztem ez nem az én világom és nem nekem találták ki, nem bírom az embereket sok hibájuk van és nem látják be őket pl. becsapják magukat,kihasználnak másokat, kibeszélnek mindenkit, elválasztják a párokat,nem becsülnek semmit, a pénz a mindenük, stb.. Sorolhatnám itt holnapig.
De itt most rólam van szó .
Mindezeken kívül, rájöttem hogy engem senki sem ért meg, mert bár nyíltnak tűnőkmégis én inkább azt osztom meg a nagy közönséggel amit szeretném hogy tudjanak,higgyenek vagy télleg azt ami van.Ezt nálam sosem lehet tudni, bizonyos időpontokban észre veszem magamat hogy mégis csak úgy beszélek hogy szinte látni lehet hogy mit akarok mondani, de az emberek még sem veszik észre. Sosem rossz szándékkal csinálom ezt, hanem egy bizonyos cél érdekében.

És annak ellenére hogy utálom az emberek, mindig sok jót kívánok nekik, mert tudom hogy ha megérdemlik akkor megkapják ha pedig nem, akkor hiába is kívánok akármit is.
Van egy legjobb barátnőm, ő végre nem olyan mind az idáig tapasztaltak.. mellettem áll mindenben, ha sírok meg vigasztal, ha be akarok rúgni vagy akármit ott van ő is, egyetértünk sok mindenben és sorolhatnám. Ő Puszedli és köszönöm neki.
Nos tüske, te szintén nagyon jó barátom vagy, régóta ismerlek meg stb, és hát jól megvagyunk.
Nah szerintem nincs mit írnom csak annyit hogy most jőtt el az a pont egy bizonyos dolog miatt hogy meghaltam.. Az életben. ..